ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

STRÁZSA TANYA TURISZTIKAI ÉS KÉPZŐ

KÖZHASZNÚ SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV törvény (a továbbiakban: esélyegyenlőségi törvény) 5. §-a szerint az egyenlő bánásmód követelményét az adott jogviszony tekintetében köteles megtartani,

a) aki előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesz vagy ajánlattételre felhív,

b) aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz,

c) az állami támogatás felhasználása során létrejövő jogviszonyai tekintetében az állami támogatásban részesülő egyéni vállalkozó, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az állami támogatás igénybevételétől kezdődően mindaddig, amíg az állami támogatás felhasználását az arra jogosult szerv a rá vonatkozó szabályok szerint ellenőrizheti, valamint

d) a munkáltató a foglalkoztatási jogviszony, az utasításadásra jogosult személy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő jogviszonyok tekintetében.

A hátrányos megkülönböztetés csökkentése érdekében az esélyegyenlőségi törvény 63. § (4) bekezdése előírja, hogy az ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek az esélyegyenlőségi tervet elfogadni.

A törvényi kötelezettség nem terjed ki Szövetkezetünkre, azonban tevékenységünk jellegére tekintettel szükségesnek tartjuk kihangsúlyozni, az egyenlő bánásmódot és az esélyegyenlőséget mind a munkavállalókra, mind az MMIA projektekben kedvezményezett személyekre vonatkozóan.

Az Európai Unio Alapjogi Chartájának 21. Cikke előírja a megkülönböztetés tilalmát.
A megkülönböztetés tilalma szerint:
(1)   Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés.
(2)   A Szerződések alkalmazási körében és az azokban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés.

Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a Szövetkezet az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg, amelynek során kiemelt figyelmet fordít

• • • az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre
    • az oktatás, a képzés és a támogatás területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre,
    • a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre,
    • olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket.

I.    Általános célok, etikai elvek

A Szövetkezet a következő irányelvek betartására törekszik:

1)    A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód

A Szövetkezet a foglalkoztatás és az ellátás során megelőzi és megakadályozza a munkavállalók és a támogatottak hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed a munkaerő-felvételére, a munkavállalók alkalmazására, a munkabérek, a jövedelmek, juttatások megállapítására, a képzésre-, továbbképzésre- és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre, valamint a közhasznú tevékenységgel érintett támogatottak ellátására.

A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a munkavállalók és a támogatottak bárminemű – különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti – diszkriminációjára.

2)    Az emberi méltóság tiszteletben tartása

A Szövetkezet a foglalkoztatás és a támogatottak ellátása során tiszteletben tartja a munkavállalók- és a támogatott személyek emberi értékeit, emberi méltóságát. A Szövetkezet fontos feladatának tekinti a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, a támogatott személyek teljeskörű, az emberi méltóság tiszteletben tartására alkalmas ellátását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást.

3)     Méltányos és rugalmas ellátás

A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget, ezért a Szövetkezet igyekszik olyan méltányos és rugalmas intézkedések kidolgozására, amely elősegíti a foglalkoztatottak és támogatottak társadalmi helyzetének javulását, egyenlőségének megőrzését.

A méltányos és rugalmas ellátás egyaránt vonatkozik a munkavállalókra és a támogatott személyekre.

Mindez megnyilvánul a munkaidő meghatározásánál-, a munkavégzés feltételeinek megteremtésénél, a támogatott személyek elhelyezési körülményeinek biztosításánál, az anyanyelvi kommunikáció lehetővé tételénél, a megfelelő egészségügyi- és szociális körülmények- és ellátás elősegítésénél.

4)    Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése

A családbarát intézkedések elsősorban a kisgyermeket nevelő szülőket hivatottak segíteni abban, hogy mind munkájukat, mind családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni.

A családbarát munkahely a család legkülönfélébb formáival számol, figyelembe veszi nemcsak a gyerekek, hanem más, pl. idős, beteg, fogyatékkal élő családtagokkal kapcsolatos kötelezettségeket is, és nem abból indul ki, hogy mindez kizárólag a nők feladata, ezért lehetővé teszi a munkarend családi szükségletekhez való igazítását, esetenként az otthoni munkavégzés lehetőségét.

5)    Az ellátottak családbarát körülményeinek megteremtése, elősegítése

A Szövetkezet közhasznú tevékenységének ellátása során folyamatosan arra törekszik, hogy a különböző okokból hátrányos helyzetű támogatottai számára biztosítsa a családbarát elhelyezést, a pontos szükségleteik felmérését követően.

Mentorálással, a szükségletek konkrét meghatározásával és folyamatos figyelemmel kísérésével hosszú távon is törekszik ennek megoldására.

6)    Nemek közti esélykülönbségek csökkentése

Bár a dolgozó nők iskolai végzettség szerinti összetétele jelentősen javult az elmúlt évtizedekben, a magyarországi felsőoktatási rendszer is összességében egyenlőbb esélyeket biztosít a nők számára, mégsem csökkentek a nemek közötti keresetkülönbségek, melyek a szellemi dolgozók körében a legnagyobbak.

A Szövetkezetnél a megalakulásától kezdve ennek éppen az ellenkezője tapasztalható. A munkavállalók között nagyobb létszámban vannak jelen nők, és a keresetük az elvégzett feladataikkal arányos. Nemek szerinti megkülönböztetés a Szövetkezetnél nincs, és a Szövetkezet arra törekszik, hogy a jövőben is ugyanolyan esélyük legyen mindkét nem képviselőinek. A Szövetkezetnél valamennyi munkaterületen a női munkavállalók létszáma a magasabb. Ez a munkaterületek jellege miatt alakult így, az adminisztrációs és szociális munkafeladatok túlsúlya miatt.

Cél, hogy ezen az esélyegyenlőségi területen is egyensúly alakuljon ki, a jövőben kifejezetten törekszünk a férfi munkavállalók számának növelésére.

A Szövetkezet felső- és középvezetésében, továbbá az azonos képzettséggel és munkatapasztalattal azonos vagy hasonló munkakörben egyenlő bérezés mellett törekszük a nemek közötti egyelő foglalkoztatás biztosítására.

7)    Az akadálymentesítés biztosítása

A Szövetkezet a munkavállalói és az ellátott emberek munka- és lakókörnyezetében a felmerülő szükségletek szerint akadálymentesíti a környezetet.

Arra törekszik, hogy bármely fogyatékosságtípus jelenléte esetén rendelkezésre álljanak azon feltételek és eszközök, amelyek megteremtik az akadálymentességet, az ellátás igénybevételéhez, és a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést valamennyi munkatárs, és ellátott személy számára.

A fogyatékossággal élő emberek számára a társadalom életének színterein való megjelenésük alapfeltétele az akadálymentesítés. Az akadálymentes környezet biztosítása a Szövetkezet alapvető célkitűzése a jövőre nézve is.

8)    Fogyatékkal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása

A Szövetkezet valamennyi fogyatékkal élő személy, így különösen látás-, hallás- beszédfogyatékossággal élő, mozgáskorlátozott, autizmussal érintett, pszichoszociális fogyatékossággal-, vagy intellektuális képességzavarral élő személyek számára törekszik a tartós hátrányuk csökkentésére, a társadalmi életben való aktív részvételük elősegítésére.

A Szövetkezet a fogyatékkal élő munkavállalók és támogatott személyek életminőségét és munkaerőpiaci esélyeit a foglalkoztatási tevékenységek számának bővítésével, az akadálymentességet biztosító foglalkoztatási környezet kialakításával, továbbá az egyéni akadályozottságuk miatt a távmunka lehetőségének biztosításával javítja.

A Szövetkezet az általa támogatott személyek számára biztosítja az akadálymentes környezetet (az akadálymentes fürdőszobákat, és közösségi tereket), a szükséges segédeszközöket (kerekesszék, mankó, végtagprotézis, kórházi ágy, fürdetőszék, stb.)  és a segítő személyeket (ápoló-gondozó szakemberek, mentorok).

A Szövetkezet a jövőben felmerülő akadálymentességi elvárások hiánytalan biztosítására törekszik.

9)    A különböző nemzeti és etnikai csoporthoz tartozó emberek életminőségének és munkaerőpiaci esélyeinek javítása

A Szövetkezet fontosnak tartja, hogy a különböző nemzeti, etnikai csoporthoz tartozó emberek nyíltan vállalhassák és kinyilváníthassák azt az egyéni kizárólagos és elidegeníthetetlen jogukat, hogy kisebbségi csoporthoz tartoznak.

A Szövetkezet a kisebbségi jogok gyakorlását tiszteletben tartja. Tekintettel van a nemzeti- és etnikai csoportok eltérő vallási szokásaira, hagyományaira.

A Szövetkezet a jövőben is arra törekszik, hogy a munkavállalói és a támogatottjai részére diszkrimináció-mentes környezetet biztosítson, és elősegítse a különböző társadalmi csoportok integrációját.

A Szövetkezet munkavállalói és támogatottjai között nagy számban vannak jelen olyan személyek, akik munkaerőpiaci integrációjuk tekintetében segítségre szorulnak.

A Szövetkezet célja, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek hozzájussanak a megfelelő felzárkóztató programokhoz, és azokon eredményesen vehessenek részt annak érdekében, hogy lemaradásuk felszámolásában segítséget kapjanak.

10) Más hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci és társadalmi esélyeinek javítása

• • • olyan 25. életévét be nem töltött személyek, akik még nem álltak rendszeres, fizetett alkalmazásban;
    • kisgyermeket nevelő, GYES, GYED, GYOD mellett munkát vállaló, vagy onnan visszatérő munkavállaló
    • olyan munkavállaló, aki nyelvi képzésre szorul;
    • olyan személy, aki legalább háromévi kihagyás után újra dolgozni kíván,
    • olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékű képesítést;
    • olyan 60. életévét betöltött személy, aki életkora, egészségi állapota okán hátrányos helyzetű
    • olyan megváltozott munkaképességű személyek, akik rehabilitációs, akkreditációs foglalkoztatás keretében alkalmazhatók;
    • a hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni első hat hónapban;
    • bármely egyéb, egyéni élethelyzetből adódó nehézséggel küzdenek.

II.  Konkrét célok

A Szövetkezet az alábbi konkrét célokat tűzi ki:

1)    A munkaerő-felvétel és a foglalkoztatás terén, valamint a támogatottak ellátása során az egyenlő bánásmód betartása.

2)    Az emberi erőforrás fejlesztése, munkahelyi továbbképzés, átképzés, tanulás szabályozása.

3)    Munkakörülmények javítása valamennyi munkavállaló részére.

4)    Munkáltatói juttatások, kedvezmények biztosítása, különös tekintettel a családos munkavállalókra.

5)    A munkavállalók és támogatott személyek esélyegyenlőségének megteremtése érdekében az jelen tervben foglaltak maradéktalan betartása.

6)    Az esélyegyenlőségi terv megvalósulása érdekében esélyegyenlőségi referenst nevez ki.

III.  Általános szabályok a célok megvalósítása érdekében: 

1)    Munkaerő-felvétel, foglalkoztatás-, és a támogatások nyújtása terén az egyenlő bánásmód betartása:

2)    Az egyenlő bánásmód elve megvalósulásának alapfeltétele a munkaerő-felvételnél:

3)    Álláshirdetésekben ne szerepelhessenek életkori kitételek.

4)    A munkaerő-felvételnél a hangsúlyt az adott munkához szükséges készségekre, jártasságra helyezzék.

5)    Sem az alkalmazásnál, sem a tanulást, továbbképzést igénylő munkaköröknél az életkor alapján nem történjen megkülönböztetés.

IV.  Intézkedések a célok megvalósítása érdekében:

1)    Emberi erőforrás fejlesztése, munkahelyi továbbképzés átképzés tanulás biztosítása:

Az életkortól függetlenül az egész életen át való tanulás kell biztosítani valamennyi munkavállaló részére, a feladatkörébe tartozó ismeretek megszerzése érdekében. Ezáltal lehetőséget teremtve a felzárkózásra, továbbképzésre és átképzésre, valamint a szakmai előrelépésre.

2)    Munkakörülmények javítása valamennyi munkavállalók vonatkozásában, különös tekintettel a hátrányos helyzetű emberekre:

A munkakörülmények kialakításánál és fenntartásánál folyamatosan tekintettel kell lenni a biztonságos munkavégzésre, a munka- és tűzvédelmi szabályok betartására és betartatására, a védőfelszerelések biztosítására, használatuk ellenőrzésére, szükség esetén korszerűsítésükre.

3)    Munkáltatói juttatások, kedvezmények biztosítása:

 Továbbra is törekedni kell arra, hogy a juttatások és kedvezmények adása egyik

 munkavállaló számára se eredményezzen hátrányos megkülönböztetést.

Juttatások nyújtására egyedi esetben is lehetőséget biztosít a Szövetkezet indokolt, írásbeli kérelem beadását követően.

A Szövetkezet rehabilitációs akkreditációs foglalkoztatásában résztvevő munkatársak számára biztosítja azt a lehetőséget, hogy az alapbetegséghez kapcsolódó vizsgálatokon történő részvétel ideje nem csak igazolt, hanem munkabérrel fedezett időként kerüljön elszámolásra.

A kedvezmény igénybevétele nem akadályozhatja a dolgozó munkaköri feladatainak ellátását.

4)    Esélyegyenlőségi referens kijelölése:

A Szövetkezet által kinevezett esélyegyenlőségi referens feladatkörébe tartozik az esélyegyenlőségi terv teljesülésének évenkénti vizsgálata, amennyiben szükséges az esélyegyenlőségi terv módosítása.

5)    Panasztétel biztosítása:

Az egyenlő bánásmód megsértése, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás előfordulása esetén a dolgozó az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben részére biztosított eljárások megindítását megelőzően az esélyegyenlőségi referenshez fordulhat.

Az esélyegyenlőségi referens a panaszt – ha az ügy jellege lehetővé teszi – anonim módon, a véleményével együtt, a panasz megtételétől számított 15 munkanapon belül a Szövetkezet igazgató elnöke elé tárja.

Az igazgató elnök az ügy megoldása érdekében köteles a kivizsgálni a panaszt.

Amennyiben a panasz nem a Szövetkezet intézkedése ellen irányul, és a kivizsgálás megerősíti a dolgozó által kifogásolt jelenség meglétét (zaklatás, emberi méltóság megsértése stb.), a Szövetkezet igazgató elnöke haladéktalanul köteles intézkedni a panasz okának megszüntetése érdekében.

Az eljárás eredményéről a dolgozót tájékoztatni kell.

V.  Záró rendelkezés

Az Esélyegyenlőségi tervet a Szövetkezet 2024. április 1. napjától kezdődő hatállyal visszavonásig fogadja el.

A Szövetkezet jogosult az Esélyegyenlőségi terv egyoldalú módosítására, különösen a jogszabályi változások vagy a felügyeleti hatóság ajánlásainak figyelembevétele érdekében.

A módosításokat a Szövetkezet a honlapján közzéteszi.

Kelt: Szabadszállás, 2024. április 1. napján