Alapszabály

Strázsa Tanya Turisztikai és Képző Közhasznú Szociális Szövetkezet

ALAPSZABÁLYA

A jelen alapszabályt aláíró tagok elhatározzák, hogy a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezései alapján szociális szövetkezetet hoztak létre és ezen jogszabály, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerint működtetnek. A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki. A szövetkezet célja szerint a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek megteremtése, szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítését szolgáló jogi személy.

I.Alapvető rendelkezések: a szövetkezet elnevezése, székhelye, alapításának célja, üzletszerű gazdasági tevékenységi köre

A szövetkezet neve: Strázsa Tanya Turisztikai és Képző Közhasznú Szociális Szövetkezet

A szövetkezet rövidített neve: Strázsa Tanya Közhasznú Szociális Szövetkezet

Székhelye, egyben a központi ügyintézés helye: 6080 Szabadszállás, Alsószőlők 2702/2.

Telephely:           6080 Szabadszállás, Honvéd út 14.

6080 Szabadszállás, Honvéd út 10/A.

Fióktelep:            7753 Szajk, Petőfi Sándor utca 47. sz.

2536 Nyergesújfalu, Kossuth Lajos utca 26.

A szövetkezet általános célja: a hátrányos helyzetben lévő tagjai és más hátrányos helyzetű emberek számára munkahelyek és megfelelő munkafeltételek teremtése, valamint életminőségük, szociális helyzetükjavításának egyéb módon történő elősegítése.

A szövetkezet konkrét célkitűzései, amelyek elérése érdekében az alap- és kiegészítő tevékenységeit végzi:

    1. Stabil, több tevékenységet magába foglaló, innovatív, önfenntartó szociális szövetkezet létrehozása, amely működése szempontjából hátrányos helyzetű térségben, elsősorban hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak munkahelyteremtését, foglalkoztatását, valamint képzését és oktatását szolgálja, ezáltal hozzájárul azok munkába állásához és önfoglalkoztatóvá válásához.
    2. A hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű és inaktív személyek részére olyan atipikus foglalkoztatási formák biztosítása, amely modellként szolgálhat hasonló céllal létrejövő vállalkozások számára, ösztönözve ezzel a szociális szövetkezeti forma köztudatba való beépülését.
    3. A szociális gazdaság kereteire építve, kiemelt figyelmet fordít a foglalkoztatás hosszú távú biztosítására, a stabil munkahelyi háttér kiépítésére, a tagok szociális és kulturális igényeinek kielégítésére, valamint szociális biztonságának megteremtésére.
    4. Tevékenységében meghatározó a társadalom leszakadó rétegei helyzetének javítása.
    5. A szövetkezet a pszichológia, pedagógia, gyógypedagógia és andragógia ismeretanyagát egyaránt felhasználva — fel kívánja vállalni tagjai, valamint a térségben élő álláskereső személyek informális tájékoztatását, képzését, oktatását.
    6. Azon körülmények megteremtése, mely a hátrányos helyzetű személyek igényét felkelti, és hajlandóvá teszi őket, hogy a gazdaságban hiányszakmaként jelentkező alacsony iskolai végzettséggel is ellátható tevékenységet elsajátítsák, piacképes gyakorlati, illetve elméleti tudás szerezzenek. A résztvevők ezáltal szélesebb körben alkalmassá válnak a foglalkoztatásra, illetve az önfoglalkoztatásra.
    7. A térség hátrányos helyzetii lakosai és gyermekeik, valamint a tanulási nehézségekkel küzdők számára segítséget nyújt a felzárkózáshoz és munkába álláshoz.
    8. Kulturális programok, kompetenciafejlesztő foglalkozások, ismeretbővítő előadások szervezésével erősíteni kívánja az emberi kapcsolatokat, ezáltal közösségszervező szerepet tölt be a régióban élők életében.
    9. Családi pihenőparkot hoz létre, amely megfelel a fogyatékkal élők igényeinek is, valamint minőségi szabadidős programot biztosít a térségben élők, valamint a Kiskunságra látogatók számára, ezáltal növelve a vidék vonzerejét.
    10. Szállodai szolgáltatás nyújtásával népszerűsíteni kívánja a tanyasi turizmust, a kézművességet, a népi kultúra körébe tartozó szellemi és tárgyi emlékek megőrzését, valamint hagyományőrző és szabadidős sporttevékenység folytatását.
    11. 11. A szövetkezet lehetőséget kíván teremteni az egészségkárosodott és fogyatékossággal élő emberek szabadidős és sporttevékenységének elősegítésére, életminőségének javítására.
    12. A szövetkezet szándéka, hogy a konvergencia régióban együttműködjön más jogi formában tevékenykedő szervezetekkel, ezáltal növelve azok eredményességét, jövedelem termelő képességét és foglalkoztatásuk javítását.
    13. Működése közben nagy hangsúlyt fektet a környezettudatos gondolkodás elterjesztésére, a környezeti terhelések csökkentésére.
    14. A szövetkezet elkötelezett a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs célú akkreditált foglalkoztatása tekintetében.
    15. A szövetkezet támogatja az orosz-ukrán háború elől Magyarországra menekülő embereket, különös tekintettel a sérülékeny célcsoportba tartozó személyekre.

Közvetett célok

      • atipikus foglalkoztatási formák megteremtése és elterjesztése
      • napközi foglalkoztató létrehozása és fenntartása
      • a szövetkezet munkavállalói és egyéb rászoruló személyek számára támogatott lakhatás biztosításában való közreműködés
      • helyi- és kistérségi szintű közösségszervezés ösztönzése
      • helyi- és kistérségi szintű kulturális élet élénkítése
      • közösségi szolidaritás megerősítése
      • fogyatékossággal élő emberek integrációjának, illetve inklúziójának elősegítése
      • helyi vállalkozások stabilitásának elősegítése
      • hiánypótló, minőségi szabadidős tevékenységek megteremtése
      • szemléletváltás elősegítése az inaktívak körében
      • inaktívak visszajuttatása a munka világába
      • szövetkezeti tagok képzése, oktatása,
      • hagyományőrző tevékenység folytatása
      • a Kiskunság kulturális értékeinek bemutatása, látogatottságának növelése
      • a térségben élő termelők és kézművesek tevékenységének népszerűsítése, megélhetési feltételeik javítása
      • egészséges életmódra nevelés és sporttevékenységre ösztönzés
      • a szövetkezet céljaival megegyező tevékenységek kialakulásának, működésének támogatása, a (szociális) szövetkezetiformafejlődésének elősegítése
      • Magyar Szociális Farm Szövetség alapító tagjaként a szövetkezet célja, hogy a szociális farm, mint új szociális, egészségügyi, foglalkoztatási és nevelési modell, Magyarországon jogilag és társadalmilag elismertté, beágyazottá váljon,
      • a Magyar Szociális Farm Szövetség elvei szerint működő szociális farm működtetése a Strázsa tanyán,az orosz-ukrán háború elől menekülő emberek lakhatási körülményeinek megoldása vagy javítása, saját otthon hozzájutásának segítése.

A szövetkezet főtevékenységé              (2025. 01.01-tól hatályos TEÁOR szám szerint)

• Szállodai szolgáltatás

További tevékenységek:

 5510′ 25
M.n.s. egyéb textiláru gyártása 1399′ 25
M.n.s. egyéb ruházati termék, ruházati kiegészítő gyártása 1429′ 25
Egyéb fa-, parafatermék, fonott áru gyártása 1628 25
Egyéb papír-, kartontermék gyártása 1725′ 25
Divatékszer gyártása 3213′ 25
Egyéb m.n.s. feldolgozóipari tevékenység 3299′ 25
Egyéb új áru kiskereskedelme 4778′ 25
M.n.s. kulturális, szabadidős cikk kiskereskedelme 4769′ 25
Üdülési célú, és egyéb rövid távú szálláshely-szolgáltatás 5520′ 25
Kempingszolgáltatás 5530′ 25
Egyéb szálláshely-szolgáltatás 5590′ 25
Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemetetése 6820′ 25
Egyéb foglalás 7990′ 25
Üzletvezetés 7010′ 25
PR-tevékenység 7330′ 25
Üzletviteli, egyéb üzletvezetési tanácsadás 7020′ 25
Általános épülettakarítás 8121′ 25
Egyéb takarítás 8123′ 25
Adminisztratív, üzletmenetet támogató szolgáltatás 8210′ 25
Általános épülettakarítás 8121′ 25
Zöldterület-kezelés 8130′ 25
Alapfokú oktatás 8520′ 25
Sport-, szabadidős képzés 8551′ 25
M.n.s. egyéb oktatás 8559′ 25
 

M.n.s. oktatást kiegészítő tevékenység 8569′ 25
Pszichológusi ellátás, pszichoterápia 8693 ‘ 25
Fizikoterápiás ellátás 8695 25
Hagyományos, kiegészítő és alternatív gyógyászati ellátás 8696′ 25
M.n.s. Egyéb humánegészségügyi ellátás 8699 25
Idősek, fogyatékossággal élők szociális ellátása bentlakás nélkül 8810′ 25
Gyermekek napközbeni ellátása 8891 25
M.n.s egyéb szociális ellátás, bentlakás nélkül 8899′ 25
Testedzési szolgáltatás 9313′ 25
M.n.s. sporttevékenység 9319′ 25
Vidámparki, tematikus parki tevékenység 9321′ 25
M.n.s szórakoztatás, szabadidős tevékenység 9329′ 25
M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 9499 25
Fizikai közérzetet javító szolgáltatás 9604 25
Textil, szőrme mosása, tisztítása 9610′ 25
Háztatásban nyújtott személyi szolgáltatás 9691 ‘ 25
M.n.s. egyéb személyi szolgáltatás 9699′ 25

Állami és önkormányzati feladatok, amelyek teljesítését a szövetkezet tevékenységével közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez:

Állami feladat:

      • A lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés, egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegségmegelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatás, az egészséges életmód választásához szükséges ismereteknek az oktatási rendszerbe történő integrálása (az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 35. SS; 100. SS; 144. (1)-(2)).
      • Családok védelme, a munkavállalás és családi élet, gyermeknevelés összeegyeztetésének elősegítése, gyermeket nevelő szülő foglalkoztatásban való részvételének megteremtése, kiskorú gyermek napközbeni gondozásához, felügyeletéhez kapcsoló szolgáltatások megteremtése (a családok védelméről szóló 2011. CCXI. törvény 4.9.
      • Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése (a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
      • Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése (az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, annak preambuluma, illetve 3 1.SS.-a).
      • Az országos szociális módszertani feladatok ellátása (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58. (l) bekezdés; és a 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet (l) bekezdés a)—h) pontok).
      • Kutatási fejlesztési és tudományos tevékenység (a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 2. SS a); c) pontok).
      • Fogyatékos személyek rehabilitációja (a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény a 20. , 21. SS-ai).
      • Természet védelme, a biológiai sokféleség megőrzése, természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása (a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 53. SS (1) bekezdése és 64. S (l) bekezdése).
      • A termőföld védelme (a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 32. *a).
      • Az épített környezet emberhez méltó, egészséges és esztétikus alakításával, az építészeti kultúra terjesztésével, fejlesztésével, az építészeti értékek, örökség védelmével kapcsolatos alapvető ismeretek oktatása, közművelődés és ismeretterjesztés (az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 57/A S).
      • ) Veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak védelme (az alapvető jogok biztosáról 2011. évi CXI. tv. 2. SS a), b), c), d)).
      • Az egészséges életmód és a szabadidósport gyakorlása feltételeinek megteremtése; sportfinanszírozás; a gyermek- és ifjúsági sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása (a sportról szóló 2004. évi I. tv. 49. ss c)-e) pontjai).
      • Pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek életvezetési képességének kialakítása, illetve helyreállítása (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi 111. tv 72. (1) (2) bekezdése).
      • Felnőttképzési tevékenység, így azon belül hátrányos csoportok részére saját képzési program alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amelynek célja meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés; a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás (a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. tv. 3. (2) a) b) pontjai).
      • Megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs célú akkreditált foglalkoztatása (a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény és a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 27/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet).
      • Gyermekek egyéb alternatív napközbeni ellátása; az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. ss (2) bekezdés b.) pont, 44/D. SS; a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. SS (6) bekezdés; a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 51/Q. (2) bekezdés).

Önkormányzati feladat:

      • Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 13. SS (1) bekezdés 8. pontja).
      • Helyi környezet- és természetvédelem (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 13. (l) bekezdés l . pontja).
      • A lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, település önfenntartó képességének megőrzése (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 6. SS a)-b) pontjai).

A szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenysége kiegészítő jellegű, vállalkozási tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében, a szövetkezet közhasznú céljait nem veszélyeztetve folytathat. Szövetkezet gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt jelen szerződésben meghatározott tevékenységére fordítja.

A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

A közhasznú szövetkezet a tevékenységét, a közhasznú jogállású szervezetként gyakorolja, közhasznú szolgáltatásait megkeresés és igény esetén bárki részére lehetővé teszi.

A szövetkezet közvetlen politikai tevékenységet (Ectv. 2. 22. pont) nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A szövetkezet tőkéje (jegyzett tőkéje):

A szövetkezet tőkéjét a tagok vagyoni hozzájárulásai alkotják.

      • A jegyzett tőke alapításkori nagysága: 70.000,- Ft
      • A jegyzett tőke jelenlegi nagysága: 100.000,-Ft

Az alapító tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy fejenként 10.000,- Ft vagyoni hozzájárulásukat, mely 100%-ban pénzbeli hozzájárulás teljes egészében befizetik az Alapszabály elfogadásától számított 8 napon belül a szövetkezet pénztárába.

Alapítást követően a szövetkezetbe történő belépéskor minden tag legalább 10.000,- Ft nagyságú vagyoni hozzájárulást köteles teljesíteni, melyet pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás esetén is a felvételről szóló határozat meghozatalától számított 8 munkanapon belül a szövetkezet rendelkezésére kell bocsátani, pénzbeli hozzájárulás esetén annak pénztárba történő befizetésével.

A szövetkezet egyes tagjainak vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke 15%-át.

A szerződés időtartama: A szövetkezet határozatlan időre jön létre.

II. 

Tagsági viszony:

A szövetkezet és a tagok közötti jogviszony,

a tagok jogai és kötelezettségei

1)      A tagsági jogviszony létrejötte

A szövetkezet tagjai csak természetes személyek lehetnek, illetve természetes személy tagon kívül csak helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása, illetve jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet. A nem természetes személy tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám 25%-át.

A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor, vagy írásbeli kérelemmel kezdeményezett tagfelvételi határozattal keletkezik.

A szövetkezet tagjai sorába az a természetes személy vehető fel, aki:

      • a 18. életévét betöltötte, vagy 14. életévét betöltötte és a nyilatkozata érvényességéhez rendelkezésre áll a törvényes képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata, és
      • az Alapszabály és a szövetkezet egyéb rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, és
      • vállalja az Alapszabály céljának megvalósításában történő személyes közreműködést és
      • az Alapszabályban meghatározott minimum vagyoni hozzájárulás teljesítését vállalja.
      • képes részt venni a szövetkezet jelen Alapszabály szerinti céljának megvalósítását célzó tevékenységében.

Tagfelvételről az Igazgató elnök dönt, a felvételi kérelem benyújtását követő 8 napon belül. A döntéséről a belépni kívánó személyt értesíteni és a Közgyűlést tájékoztatni kell. A felvételi kérelmet elutasító döntés ellen a Közgyűléshez lehet fordulni fellebbezéssel, melyet a következő Közgyűlésen napirendre kell tűzni.

Az Igazgató elnök a kérelem elbírálása során vizsgálja, hogy a tagfelvétel megfelel-e a szövetkezeti törvény és jelen Alapszabályban foglalt feltételeknek, valamint, hogy a tagfelvételt kérő képes-e részt venni a szövetkezet jelen Alapszabály szerinti céljának megvalósítását célzó tevékenységében személyes közreműködése alapján.

A tagsági jogviszony a tagfelvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre akkor, amikor a tag vagyoni hozzájárulásának egészét jelen Alapszabályban meghatározott módon a szövetkezet rendelkezésére bocsátotta. A szövetkezetbe tagként belépni kívánó személy nem köteles vagyoni hozzájárulás teljesítésére annyiban, amennyiben a szövetkezetből kilépni szándékozó tag a szövetkezet vagyonából ót megillető hányad kiadását a belépni kívánó személlyel való megegyezés alapján nem igényli.

Tilos a tagok felvételénél hátrányos megkülönböztetést tenni faj, nem, nyelv, vallás, politikai meggyőződés, nemzeti vagy társadalmi származás, illetve hovatartozás alapján.

      • Vagyoni hozzájárulás átruházása: a Tag vagyoni hozzájárulását kizárólag másik tagra, vagy belépő tagra ruházhatja át.
      • A tagsági jogviszony tartalma, a tagok jogai és kötelezettségei

A tagok jelen Alapszabályban és a törvényi előírásoknak megfelelő módon irányítják a szövetkezet tevékenységét, illetve ellenőrzik annak szabályszerű működését. A szövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat — ha törvény eltérően nem rendelkezik  az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül azonos jogok illetik meg.

A szövetkezet tagja tagsági jogviszonya alapján:

      • teljesíti vagyoni hozzájárulását,
      • az Alapszabályt, a közgyűlés döntéseit és az Igazgató elnök rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja,
      • eleget tesz a szövetkezettel való gazdasági együttműködésből eredő feladatainak, illetve vállalásainak,
      • személyes közreműködéssel, illetve egyéb vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésével vesz részt a szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében,
      • vagyoni hozzájárulásának, személyes közreműködésének, valamint egyéb érdekeltségének megfelelően részesedhet a gazdálkodás eredményéből,
      • igénybe veszi a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, tanácskozási és szavazati joggal részt vehet a közgyűlésen,  tisztséget viselhet a szövetkezetben,
      • felvilágosítást kérhet a tisztségviselőktől a szövetkezetet érintő bármely kérdésben,
      • kérheti, hogy a döntéshozó testület minden, személyét közvetlenül érintő döntés meghozatala előtt hallgassa meg,
      • élhet mindazon jogokkal, illetve eleget tesz mindazon kötelezettségeknek, amelyeket törvény az a) – j) pontokban említetteken felül lehetővé tesz, vagy előír részére.

4) A tagok személyes közreműködése a következő lehet:

      • a szövetkezet piaci lehetőségeinek felkutatásában való közreműködés,
      • a szövetkezet céljának és feladatának ellátásához szükséges munkavégzés,
      • a közgyűlés által meghatározott egyéb módon való együttműködés,
      • fogyasztással vag egyéb tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés,
      • munkaviszony létesítése a szövetkezeti feladatok ellátására.

A szövetkezeti tagok kötelesek személyesen közreműködni a szövetkezet tevékenységében, amelyet vagy a tag és a szövetkezet között kötött munkaszerződés, egyszerűsített foglalkoztatás, vagy vállalkozási szerződés, illetve megbízási szerződés, illetve szívességi, önkéntesség alapján jöhet létre.

A szociális szövetkezet és a tag gazdásági együttműködése a tagok munkalehetőséghez juttatásában, szociális helyzetük javításában valósul meg.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint regisztrált álláskeresőnek, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személynek minősülő tag személyes közreműködésének formája tagi munkavégzés keretében is lehetséges. (Szövetkezeti törvény 18. SS)

A tagi munkavégzés esetében tagi nyilvántartás tartalmazza a tagi munkavégzési jogviszony keletkezésének, megszűnésének időpontját, szüneteltetésének kezdő és végső időpontját.

Tagi munkavégzés keretében a szövetkezet tevékenységi köreibe tartozó tevékenységet végeznek a tagok. A tag által elvégzett feladatot, vagy az elkészített munkadarabot, az Igazgató elnök, illetve az általa kiadott szabályzatban meghatározott helyettesítésére jogosult szakmai vezető dokumentálja minden hét utolsó napján. A tag részesülése a közgyűlés által jóváhagyott szolgáltatási árak arányában történik. Az arányt a közgyűlés határozza meg.

5) A tag által teljesítendő feladatok meghatározása, az elvégzett feladatok dokumentálásának módja

A tagok a szövetkezet tevékenységi körébe tartozó feladatokat valamint a termeléshez kapcsolódó járulékos feladatokat az adott termelési — értékesítési — szolgáltatási feladatok jellegének megfelelően, az egyéni kompetenciák, képzettségek figyelembevételével végzik.

Az igazgató elnök joga és kötelessége, hogy az adott feladat elvégzésének gyakorlati módját, a tag által ténylegesen elvégzendó feladatot és az együttműködést meghatározza, illetve koordinálja.

Az elvégzett feladatok dokumentálását az igazgató elnök illetve az általa írásban kijelölt és megbízott tag végzi úgy, hogy a tagi munkavégzésre (termeléssel értékesítéssel szolgáltatással, stb.) ténylegesen felhasznált idót tag személyes közreműködési nyilvántartó lapon rögzíti, melyen a jelenlétet a tag, az összesített (munka)időt az igazgató elnök illetve a megbízott igazolja.

A tagi munkavégzés díjazásakor figyelembe kell venni:

      • az elvégzett feladat tényleges (piaci) értékét,
      • tagonként az eltérő mennyiségű és/vagy minőségii munka differenciált értékelését,
      • a szövetkezeti (közösségi) érdeket, hogy a szövetkezet számára is keletkezzen jövedelem a feladatvégzés kapcsán.

A tagi munkavégzés díjazása történhet készpénzben (banki utalással) és/vagy természetben, a szövetkezet által termelt javak, szolgáltatások nyújtásával.

A tagi munkavégzéssel teljesítendő feladatok:

      • az értékteremtő feladatokban való személyes közreműködés — az igazgató elnök által kijelölt szakmai vezető irányításával — a megkötött megállapodás alapján a termelésben, a szolgáltatásban, a kereskedelmi tevékenységben.
      • Az elvégzett munkát és a ráfordított időt a szakmai vezető dokumentálja és igazolja írásban, havonta.
      • A tag jogosult a szövetkezet használatába adni bármilyen forgalomképes, vagyoni értékkel rendelkező dolgot, szellemi alkotást, más vagyoni értékű jogot, amely hozzájárul a szövetkezet működéséhez. Az így átadott javakat a szövetkezet köteles a leltárában szerepeltetni.

6)     Közösségi alap képzése és felhasználása

A szövetkezet a mindenkori adózott eredményéből a tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés döntése szerinti értékben a tagoknak és a hozzátartozóknak nyújtott juttatások fedezése céljából közösségi alapot képezhet, amelyet a lekötött tartalékban elkülönít. A felhasznált közösségi alap mértékét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni.

A tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés határozza meg, hogy a közösségi alap hány százalékáig lehet a tárgyévet követő évben juttatásokat és támogatásokat teljesíteni.

A természetes személy tagok valamint hozzátartozók számára egyéni támogatás és juttatás egy éves tagsági jogviszony után nyújtható.

Az ezen személyek részére nyújtandó támogatás és juttatás fajtájáról és összegéről kérelmük alapján az igazgató elnök dönt.

Az egész tagság vagy egyes tagi csoportok támogatása esetén a támogatás juttatására mindenki egyenlő mértékben jogosult. Ezen támogatások, juttatások esetében nem feltétel az egy éves tagsági jogviszony.

A közösségi alapból az alábbi juttatások, támogatások folyósíthatók:

      • szociális juttatások (szociális segély, lakásépítési-, lakásvásárlási támogatás, gyermekneveléshez, gyógyszer vásárláshoz, betegápoláshoz nyújtott segély, étkezési hozzájárulás, nyugdíj-kiegészítés, üdülési támogatás);
      • oktatási támogatások (képzési, továbbképzési támogatás, szakmai és nyelvtanfolyamokon való részvétel támogatása, ösztöndíj biztosítása);
      • kulturális támogatások (amatőr kulturális csoportok, hagyományórzó együttesek tagjainak támogatása, kulturális rendezvényeken való részvétel támogatása);
      • közművelődési tevékenység támogatása (kompetencia fejlesztő és ismeretterjesztő előadások és kiadványok finanszírozása, szakmai célú rendezvényeken való részvétel finanszírozása);
      • sporttevékenység támogatása (amatőr és tömegsport rendezvények támogatása); egyéb, a szövetkezet céljához igazodó támogatások és juttatások biztosítása.

A közösségi alapba helyezett szövetkezeti vagyon nem osztható fel a tagok között.

A szövetkezet gazdasági társasággá történő való alakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén — a hitelezőkkel való elszámolást követően — a közösségi alapot az átalakulás vagy megszűnést elhatározó közgyűlés által kijelölt szervezet részére kell átadni.

A közösségi alap terhére nyújtott szolgáltatás a nyereségből való részesedésként és a tagsági viszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.

7) A közhasznú szövetkezet gazdálkodása

A közhasznú szövetkezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt jelen Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.

A közhasznú szövetkezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a szövetkezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

A közhasznú szövetkezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesító értékpapírt nem bocsáthat ki.

A közhasznú szövetkezet gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

A közhasznú szövetkezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.

A közhasznú szövetkezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

8)        Pótbefizetés

A szövetkezet közgyűlése a szavaztok kétharmadát kitevő szótöbbségével pótbefizetést rendelhet el évente egy alkalommal, amelynek összege nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulás 100%-át.

9)        Tagi kölcsön

A kötelező vagyoni hozzájárulását teljesített szövetkezeti tag kölcsönt nyújthat a szövetkezet számára (tagi kölcsön). Tagi kölcsön igénybevételére kizárólag akkor kerülhet sor, ha az rövid távon hasznosan képes szolgálni a szövetkezet céljainak megvalósulását.

A tagi kölcsönről a tag és az Igazgató elnök (ha a tagi kölcsönt az Igazgató elnök nyújtja, felügyelőbizottság elnöke) közokiratnak vagy teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülő írásbeli megállapodást köt, amelyben meghatározzák a kölcsön kamatmentességét vagy kamatának mértékét is.

10)    A tagsági jogviszony megszűnése

A tagsági jogviszony megszűnik:

      1. ha a tag a szövetkezetből kilép;
      2. ha a tag vagyoni hozzájárulását — az alapszabályban (közgyűlési határozatban) meghatározott időpontig – nem teljesítette;
      3. a tag halálával;
      4. ha a szövetkezet a tagot kizárja; valamint
      5. a szövetkezet átalakulással vagy jogutód nélküli megszűnésével.

A kilépési szándékot írásban, az Igazgató elnöknek kell bejelenteni. Az Igazgató elnök a kilépés kérdésében a bejelentés kézhezvételét követő 30 napon belül köteles dönteni. A tagsági jogviszony a kilépésre vonatkozó bejelentés megtételének napjától számított 60. napon szűnik meg.

Kilépési nyilatkozatnak kell tekinteni, ha a szövetkezeti tag valamennyi vagyoni hozzájárulását másik szövetkezeti tagra, vagy belépő szövetkezi tagra ruházza át. Amennyiben belépő tagra ruházza át a szövetkezeti tag valamennyi vagyoni hozzájárulását, abban az esetben az átruházó és egyben kilépő tag tagsági jogviszonya a tagfelvételi határozat meghozatalának napjával megszűnik. Amennyiben másik szövetkezeti tagra ruházza át valamennyi vagyoni hozzájárulását, abban az esetben az átruházó és egyben kilépő tag tagsági jogviszonya az átruházás napjával szűnik meg.

A szövetkezet kizárhatja azt a tagot, aki neki felróható módon:

      1. a szövetkezet érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy
      2. a tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségeinek – 30 napon belül — felszólítás ellenére sem tesz eleget.

A tag kizárása iránti kereset megindításához a közgyűlés az összes tag legalább kétharmados szótöbbséggel meghozott határozata szükséges. Az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat.

Ha a tagsági jogviszony bármely okból megszúnik, a volt taggal, illetőleg a tagfelvételét nem kérő örökösével el kell számolni. A volt tagot (örökösét) a tagsági jogviszony megszűnése esetén a szövetkezet vagyonából kizárólag a vagyoni hozzájárulásának megfelelő összeg adható ki.

A volt tag által, nem vagyoni hozzájárulásként a szövetkezet használatába adott és még meglévő vagyontárgyat kérelemre a számviteli törvény szerinti beszámolót követő 30 napon belül ki kell adni, a volt tagnak, illetőleg tagfelvételét nem kéró örökösének.

11)      Cégjegyzés

A cégjegyzésre, valamint a szövetkezet képviseletére az Igazgató elnök jogosult.

A cégjegyzés akként történik, hogy a szövetkezet előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá az Igazgató elnök önállóan írja a nevét.

III.

A szövetkezet szervezete és működése és a közhasznú jogállás miatti nyilvánosság biztosítása

1)        A Közgyűlés:

A szövetkezet legfőbb szerve, a szövetkezet tagjainak döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak a Ptk. 3:335.} (2) bekezdésében felsoroltak, valamint azon kérdéseket, melyeket jelen alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal, így többek között a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötendő megállapodás megkötése.

A közgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni, és ülését a szövetkezet székhelyén kell megtartani. A szövetkezet közgyűlése nyilvános. A közgyűlésről a nyilvánosságot akkor lehet kizárni és zárt ülést elrendelni, ha a megtárgyalandó kérdés nem közhasznú.

A közgyűlést az időpontját megelőző legalább 15 nappal korábban írásban az igazgató elnök hívja össze. A közgyűlési meghívó elektronikus úton (e-mail) is elküldhető azon tagok számára, akik ehhez e-mail címük pontos közlésével előzetesen hozzájárultak. A közgyűlési meghívót a tagoknak történő megküldéssel egyidejűleg az igazgató elnök közzéteszi a szövetkezet székhelyén található hirdetőtáblán, valamint a weblapján.

A meghívónak tartalmaznia kell:

      • a szövetkezet nevét és székhelyét,
      • az ülés helyszínének és időpontjának megjelölését,
      • az ülés napirendjét,
      • határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. Ha a tag valamilyen ügyben nem szavazhat, ót a határozatképesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. A megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő kérdésekben hozhat határozatot.

A közgyűlés levezető elnöke a szövetkezet mindenkori igazgató elnöke. Az igazgató elnök akadályoztatása esetén a levezető elnököt a közgyűlés választja meg egyszerű szótöbbséggel.

A tag képviselő útján is gyakorolhatja tagsági jogait. Nem lehet képviselő az igazgató elnök, a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A képviselő a közgyűlésen több tag képviseletére is jogosult, de az egy képviselő által képviselt tagok szám nem haladhatja meg a szövetkezeti tagok 10%-át.

Határozathozatal során nem szavazhat az a tag, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít, vagy előnyben részesít, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen szerződésnek megfelelő cél szerinti juttatás.

A közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza.

A közgyűlésen minden szövetkezeti tagnak egy szavazata van. Nem gyakorolhatja szavazati jogát az a tag, aki az Alapszabályban előírt, esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette.

A közgyűlés határozatait általában a jelen lévők egyszerű szótöbbségével hozza. Minősített többséggel dönt a közgyűlés az alábbi kérdésekben:

      • az alapszabály módosításához a jelenlévők legalább kétharmadának és valamennyi tag felének a szavazata szükséges,
      • a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, gazdasági társasággá történő átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához az összes tag legalább kétharmadának szavazata szükséges,
      • a tag kizárása iránti kereset megindításához az összes tag legalább kétharmados többségével meghozott határozat kell.

Ha a közgyűlés összehívása nem szabályszerűen történt, az ülést akkor lehet megtartani, ha valamennyi részvételre jogosult tag jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, amely a közgyűlés meghívójában szerepel. Az ülésen a szabályszerűen közölt napirenden nem szereplő kérdésekben akkor hozható döntés, ha valamennyi küldött jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és emiatt érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el.

Az igazgató elnök köteles gondoskodni a közgyűlési jegyzőkönyv elkészítéséról. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, időpontját, a jelenlévőket, a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, elhangzott nyilatkozatokat, meghozott határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket.

A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív és a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratok. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő szövetkezeti tag írja alá.

Közgyűlés tartása nélkül is hozható határozat a szövetkezet ügyeiben. Az ilyen határozathozatalt az igazgató elnök a határozat tervezetének a tagok részére való megküldésével kezdeményezi. A tagok a kézhezvételtől számított nyolc napon belül küldik meg szavazatukat az igazgató elnök részére. A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az igazgató elnök részére, mint amennyi tag jelenléte szükséges lenne a határozatképesség megállapításához közgyűlés tartása esetén. Minősített többséget igénylő kérdésben közgyűlés tartása nélkül nem hozható határozat.

A szövetkezet tagja, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a közgyűlés az igazgató elnök és a felügyelő bizottság által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik. A keresetet attól a naptól számított harminc napon belül lehet megindítani, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna.

A határozat meghozatalától számított egy éves jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

Nem jogosult perindításra az aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve ha erre tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt került sor.

A közgyűlésről készült jegyzőkönyve, írásbeli határozathozatalnál a szavazatszámlálásról készült jegyzőkönyvet, valamint a közgyűlési határozatot a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, az szövetkezet székhelyén, a hirdetőtáblán történő, kifüggesztéssel. Továbbá valamennyi iratot (kivéve, amelyet adatvédelmi szempontból nem lehet) az érdeklődők rendelkezésére kell bocsátani.

A tagoknak a közhasznú tevékenység körébe eső döntéseit az igazgató elnök a döntést követő 3 napon belül köteles a szövetkezet hirdetőtábláján, vagy honlapján 15 napig kifüggeszteni, illetve az érintettekkel ajánlott levélben közölni.

2)         Az Igazgató elnök

A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét I fő Igazgató elnök látja el. Az Igazgató elnököt, aki egyidejűleg a szövetkezet elnöke is, a közgyűlés titkos szavazással választja. Az Igazgató elnök megbízatása határozatlan időre szól. Az Igazgató elnök dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, illetőleg a Felügyelőbizottság hatáskörébe.

Az Igazgató elnök önállóan képviseli a szövetkezetet bíróságok, hatóságok és harmadik személyek előtt. A szövetkezetnél a munkáltatói jogokat az Igazgató elnök gyakorolja.

2.1.) Nem lehet Igazgató elnök:

      1. aki nem tagja a szövetkezetnek,
      2. akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett; 3. akinek közeli hozzátartozója vagy élettársa a szövetkezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja.
      3. aki – a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével — részesedéssel rendelkezik olyan szövetkezetben és gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a szövetkezet, amelyben vezető tisztségviselő.
      4. akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;
      5. akit olyan foglalkozástól eltiltottak, amely tevékenységet a szövetkezet főtevékenységként folytat, az ítélet hatálya alatt;
      6. akit a vezető tisztségviseléstől eltiltottak.
      7. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig
      8. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
      9. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
      10. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
      11. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A 4. pont szerinti kizáró ok alól a közgyűlés felmentést adhat.

2.2.) Az Igazgató elnök felelőssége:

      1. Az Igazgató elnök a szövetkezet ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a szövetkezet érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. Az Igazgató elnök a jogszabályok, az alapszabály, illetve a közgyűlés által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségei vétkes megszegésével a szövetkezetnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel.
      2. Nem terheli az 1 . pont szerinti felelősség az Igazgató elnököt, ha a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a Felügyelő tagnak írásban bejelentette.
      3. Az Igazgató elnök nem lehet vezető tisztségviselő a szövetkezethez hasonló tevékenységet végző gazdasági társaságban, szövetkezetben.

2.3.) A tagnyilvántartás

Az Igazgató elnök a szövetkezet tagjairól nyilvántartást vezet.

A nyilvántartás tartalmazza:

      • a tag nevét és lakcímét,
      • a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint
      • tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját,
      • tagi munkavégzés esetén a tagi munkavégzési jogviszony keltezésének, megszűnésének
      • időpontját, szüneteltetésének kezdő és végső időpontját.

A nyilvántartás – az ellenkező bizonyításig – igazolja a tagsági jogviszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat. A nyilvántartást bárki megtekintheti, ha érdekeltségét igazolja.

2.4.) Az Igazgató elnök kötelezettségei:

      • Az Igazgató elnök évente egyszer köteles beszámolni a Közgyűlésnek a tevékenységéről, valamint a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolójának, közhasznú melléklet és az adózás utáni eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az elkészítése az Igazgató elnök feladata.
      • Az Igazgató elnök a felügyelőbizottságnak három havonta jelentést tesz a szövetkezet gazdálkodásának adatairól.
      • Az Igazgató elnök köteles az Alapszabály módosítását, valamint minden olyan adatot, nyilatkozatot a területileg illetékes Kecskeméti Törvényszék Cégbíróságának bejelenteni ill. tudomására hozni, amelyet jogszabály előír.
      • Az Igazgató elnök feladata, hogy gondoskodjon a szövetkezet működésére vonatkozó jogszabályok betartásáról, a pénzügyi rendről, a munkafegyelem megtartásáról és a szövetkezet vagyonának kellő védelméről.

2.5.) Az Igazgató elnök megbízásának időtartama:

      • Az Igazgató elnök megbízatása a Közgyűlés vonatkozó döntésével kezdődik.
      • Megszűnik az Igazgató elnök megbízatása:
      • a megbízatás időtartamának lejártával,
      • a halálával,
      • lemondással,
      • a közgyűlés általi visszahívással, a tagsági viszony megszűnésével,  a szövetkezeti törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkezésével.
      • Megszűnik az Igazgató elnök megbízatása akkor is, ha az összeférhetetlenséget vagy kizáró okot annak felmerülésétól számított harminc napon belül nem szünteti meg.
Az Igazgató elnök: Németné Horváth Beáta Veronika
születési neve: Horváth Beáta Veronika
anyja neve: Zsigrai Gizella
lakcím: 6080 Szabadszállás, Alsószőlők Tanya 2702/2

megbízatása — 2015. július 20. napjától — határozatlan időre szól.

3)         Felügyelő bizottság

A szövetkezet tevékenységének, illetve testületei és vezető tisztségviselói működésének ellenőrzése céljából a szövetkezet három tagú felügyelőbizottságot bíz meg. A felügyelőbizottság tagjait a Közgyűlés titkos szavazással határozatlan időtartamra választja. A felügyelőbizottság a szövetkezeten kívül álló személy is választható. A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Felügyelőbizottság határozatképes, ha legalább a tagok kétharmada jelen van. A felügyelőbizottság üléseit az elnök hívja össze.

3.1.) Nem lehet a szövetkezet felügyelőbizottságának tagja:

      1. akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett;
      2. akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;
      3. akit valamely foglalkozástól jogerős ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató szövetkezetnél;
      4. aki a szövetkezet Igazgató Elnöke
      5. aki a d) pontban meghatározott személy közeli hozzátartozója vagy élettársa.

3.2.) A felügyelőbizottság

      • a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, a szövetkezet irataiba betekinthet, felhívhatja az Igazgató elnököt, hogy az a jogszabályoknak, az Alapszabálynak vagy más szabályzatnak megfelelően járjon el;
      • indítványozhatja az Igazgató elnök visszahívását, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását;
      • összehívhatja a közgyűlést, ha az Igazgató elnök nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének;
      • az Igazgató elnök jogszabályba ütköző vagy a szövetkezet érdekeit súlyosan sértő működése esetén haladéktalanul összehívja a közgyűlést és szükség esetén jogi eljárást kezdeményez;
      • az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról; e nélkül az éves beszámoló, közhasznúsági melléklet tárgyában érvényes határozat nem hozható;
      • javaslatot tesz a közgyűlésnek a vezető tisztségviselők díjazásának megállapítására.
      • Ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását, a közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz.
      • Köteles a közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
          • a szövetkezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szövetkezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult közgyűlés döntését teszi szükségessé;
          • a vezető tisztség viselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A közgyűlést a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

A felügyelő bizottság tagjai az Igazgató elnöktől, a munkavállalóktól a szövetkezet tevékenységéről felvilágosítást kérhet. A felvilágosítás megadása nem tagadható meg. Az indokolatlanul késedelmes tájékoztatásból eredő kárért az érintett felel. Felügyelő bizottság tagja a szövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

A szövetkezet testületei és vezető tisztségviselői kötelesek a Felügyelőbizottság indítványairól az alapszabályban meghatározott időn belül határozni, illetve állást foglalni. A felügyelőbizottság a tevékenységéről évente egyszer beszámol a közgyűlésnek. A felügyelőbizottság a szövetkezet ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni. A felügyelőbizottság korlátlanul felel a szövetkezetnek ellenőrzési kötelezettsége megszegésével okozott károkért.

Felügyelőbizottság tagjai maguk közül választják az elnököt.

Nem lehet a felügyelóbizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a.) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

      • a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
      • a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
      • az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

3.3.) A felügyelőbizottsági tag megbízása megszűnik

      • megbízatás időtartamának lejártával;
      • a halálával; lemondással;
      • a közgyűlés általi visszahívással;
      • a törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkezésével.
      • Megszűnik a felügyelőbizottsági tag megbízatása akkor is, ha az összeférhetetlenséget vagy kizáró okot annak felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg.

A szövetkezet felügyelőbizottság tagjai határozatlan időre:

2015 július 20. napjától:

Szórádi Lajos Norbert

an.: Sztakó Mária

lakcím: 6090 Kunszentmiklós, Tavasz u. 11.

Várhelyiné Monostori Ágnes

an.: Vince Éva

lakcím: I. 115 Budapest, Halmi utca 23.

2016 november 16. napjától:

Bognár-Kovács Éva

an.: Kákai Eva

lakcím: 6080 Szabadszállás, Könyves K. utca 11. sz.

IV. Bírósági út és törvényességi felügyelet

A szövetkezet törvényességi felügyeletét a szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el, a cégnyilvánosságról, és a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezései szerint.

Bármelyik tag kérheti a bíróságtól a szövetkezet, illetőleg annak testületei által hozott olyan határozat hatályon kívül helyezését, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy a szövetkezet alapszabályába ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a szövetkezet ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jövesztő határidő elteltével per nem indítható. A keresetindításnak nincs halasztó hatálya, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed.

V. A szövetkezet megszűnése

A szövetkezet megszűnik, ha:

      • az Alapszabályban meghatározott időtartam eltelt;
      • a közgyűlés elhatározza a jogutód nélküli vagy jogutódlással történő megszűnést;
      • tagjainak száma a törvényben meghatározott szám alá csökken és hat hónapon belül nem jelentenek be a cégbíróságnál megfelelő számú új tagot;
      • a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;
      • a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;

A szövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.

A szövetkezet jogutód nélkül történő megszűnése esetén a tagok részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a vagyoni hozzájárulásukkal megegyező érték adható ki, az ezt meghaladóan megmaradó vagyont a szövetkezet főtevékenységé szerinti hasonló közhasznú célra kell fordítani, amelynek a kedvezményezetti köre megegyezik a jelen társaság kedvezményezetti körével.

VI. rendelkezések

A társaság tevékenységének, gazdálkodásának legfontosabb adatait, éves beszámolóját, közhasznúsági mellékletét és az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, illetve azok mértékét saját honlapján hozza nyilvánosságra évente legalább egy alkalommal.

A szövetkezet működésével kapcsolatos iratokba — az üzleti titkot tartalmazók kivételével — az igazgató elnökkel előzetesen egyeztetett időpontban bárki betekinthet. Az Igazgató elnök akadályoztatása esetén köteles helyettesről gondoskodni.

A szövetkezet működéséről, szolgáltatási igénybevétele módjáról a szövetkezet internetes honlapján, ennek hiányában hirdetőtábláján illetve évente egyszer helyi sajtó útján köteles tájékoztatni a nyilvánosságot.

A szövetkezet köteles az éves beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni az Ectv.-ben foglalt tartalommal.

A szövetkezet éves közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

A jelen szövetkezeti Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény szabályai az irányadóak.

Kelt.: Szabadszállás, 2026. március 24. napján

 

 

 

Alulírott Németné Horváth Beáta Veronika Igazgató elnök igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.

 

 

 

 

Ügyvédi ellenjegyzési záradék:

Alulírott, eljárásra meghatalmazott jogi képviselő Kissné dr. Szabó-Kis Mária ügyvéd (KASZ szám: 36063229) – a Szabó-Kis Ügyvédi Iroda 6000 Kecskemét, Katona Józseftér 18. 1/114, szám képviseletében – aláírásommal igazolom, hogy jelen okirat mindenben megfelel a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek, a szerződő felek kinyilvánított akaratát tartalmazza, az aláírások valódiak és előttem történtek, ezért ezen okiratot ellenjegyzem.

Nyilatkozom továbbá, hogy megfelelek a 2017. évi LXXVIII. törvény, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara 2/2007. (XI. 19.) Szabályzatában meghatározott elektronikus aláírással kapcsolatos követelményeknek, illetve minősített elektronikus aláírással rendelkezem.

Az egyesület jogi képviselőjeként a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összemggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 38. (2) bekezdésében foglalt előírások szerint igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály 2026. március 24. napján elfogadott módosítások alapján hatályos tartalmának.

Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére jelen esetben az Alapszabály I. pontjának módosítása, kiegészítése, a Szövetkezet további tevékenységei köreinek kiegészítése, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) 2025. január 1-jén történt tevékenység-számainak módosulása és az Alapszabály 111/2.5. és 3.2. pontjának módosítása adott okot.

Az Alapszabályt szerkesztettem és Kecskeméten 2026. március 24. napján ellenjegyzem